A hét dala

2012. május 25., péntek

Sziasztok!

Igaz, hogy már péntek van, de itt az ideje hogy megosszam veletek egy új kedvencemet.
A Broken English című dal Adam Lambert vadiúj lemezéről, a Trespassing-ról való. A stúdióváltozat is remek, de ez az élő verzió szenzációs. Élvezzétek!

Hunger

2012. április 24., kedd

I uploaded a few extracts of my new novel called Hunger. Enjoy!
Translated by Anikó Móczáné Pleskó


Feltöltöttem pár részletet az Éhség című regényemből angolul. Élvezzétek!
A fordítás Móczáné Pleskó Anikó munkája. Ezer köszönet érte!

A hét dala

2012. április 23., hétfő

A szerelem éget?!
Adam Lambert - Ring of Fire
http://www.youtube.com/watch?v=fZ4SNGVTIxM

Új részletek

2012. április 19., csütörtök

Ma jó napotok van, mivel mindegyik történethez töltöttem fel új részleteket!
Élvezzétek! Csók a családnak!
Feltettem egy rövid részletet a Csodára várva első fejezetéből. 
Hamarosan még jobban belemerülhettek a történetbe, amin teljes gőzzel dolgozom.
Addig is jók legyetek! 
Sziasztok!

A hét dala 2

2012. április 2., hétfő

Adam Lambert - Never Close Our Eyes

http://www.youtube.com/watch?v=Kx5D8uXlhFY&list=FLf3jz5BVJl10t50Ij9PjGpQ&index=1&feature=plpp_video

Szívbemarkoló dal arról, hogy éljünk a mának, mivel nem biztos, hogy a holnap számunkra is eljön.

A hét dala

2012. március 26., hétfő

Adam Lambert - Aftermath
http://www.youtube.com/watch?v=Fag3UY6iHFE

Újra beleszerettem ebbe a gyönyörű dalba, melynek a mondanivalója különösen aktuális számomra. Elmerülve Adam varázslatos hangjába, úgy érzed kicsit könnyedebbé válik körülötted a világ. 

Csodára Várva

2012. március 9., péntek

Újabb rövid részlet a történetből:


Elszántan kinyitotta a szemét, a kést határozott mozdulattal felemelte, hegyét mellkasa közepére szegezte. Mindkét kezével szorosan fogta a markolatot, megelőzve hogy döfés közben félrecsússzon, csak kisebb sérülést okozva. Biztosra akart menni.

Várt, maga sem tudta, mire. Talán arra, hogy valaki rákiáltson, hogy ne csináljon őrültséget és tegye le a kést. Remélte, hogy az őrangyalai közbelépnek, mivel még nem jött el az ideje és megmentik. De semmi hasonló nem történt. Az őrangyalai szemmel láthatóan nem törték magukat a megmentésével, talán szabadságolták magukat vagy egyszerűen hidegen hagyta őket az, amire készült.

Szorosan behunyta a szemét, mivel nagyon is félt a fájdalomtól. Soha nem viselte túl jól. A halál közelsége nem riasztotta vissza, már beletörődött a sorsába. De a fájdalom! Azon szeretett volna mielőbb túl lenni. Még utoljára felidézte a szeretett férfi arcát, emlékezetébe akarta vésni minden egyes arcvonását. Arra számított, hogy még utoljára láthatja hogy elbúcsúzzon tőle. Legalább gondolatban. De a sors másként akarta. Nem adta meg neki a lehetőséget, bárhogy is igyekezett, hogy összehozza az utolsó találkozót.
A karjai sajogni kezdtek, az izmai tiltakoztak a szokatlan pozíció ellen, amibe hosszú percek óta merevedtek. Halk kopogás ütötte meg a fülét. Először azt hitte valamelyik szomszédjánál kopogtatnak és nem vett tudomást a magánya csendjébe tolakodó zajról. De a kopogás tovább folytatódott. Esze ágában sem volt ajtót nyitni. Minden egyes másodperccel távolodott a való, anyagi világtól. Nem volt többé visszaút.
Hallgatta a szíve szapora, erős dobbanásait. Mintha összetört szíve mindent megtett volna ebben az utolsó pillanatban, hogy felhívja magára a figyelmet.
Pattanásig szívta a tüdejét levegővel. – Ashley – súgta – majd a kést még feljebb emelte és nézte, ahogy milliméterről-milliméterre közeledik a mellkasához. Az utolsó hang, ami a tudatába tolakodott Ashley hangja volt, amint a nevét kiabálta, miközben a borotvaéles és könyörtelen penge a bőrébe hatolt. 


Csodára várva

2012. február 27., hétfő

Örömmel jelentem, hogy belevágtam abba a történetbe, melynek az ötlete hónapok óta nem hagy nyugodni. A végső lökést egy kedves amerikai íróbarátom, Christalyn Hope adta. 
A Csodára várva hamisítatlan szerelmi dráma, egy harmincas éveiben járó asszony viszonzatlan szerelmével a középpontjában. 
Kedvcsinálónak következzen egy rövid részlet:


Dühösen letörölte a könnycseppet, amely lassan legördült az arcán. A tehetetlenség, ami hónapok óta fojtogatta, apránként elszívva az életenergiája valamennyi cseppjét, most elborította. Tudata, az életösztönnel karöltve, eddig mindig megóvta a végső megoldástól. Ez idáig. Egy darabig csak ült az ágy szélén, maga elé meredve. Ráébredt, hogy a csoda, amire évek óta várt, nem fog bekövetkezni. Nincs értelme tovább várnia. Nincs mire.

Lassan felállt, kifejezéstelen arccal indult a pár lépésnyire lévő konyha felé. Pár pillanat erejéig nekitámaszkodott a fényes mahagóni pultnak, le sem véve a szemét a fehér nyelű késről. A húsz centis pengéjű húsvágó kés mintha magától csusszant volna a kezébe. Megbabonázva meredt a fényes acélpengére. Ahogy lépkedett a hálószoba felé, a korábbi heves és mindent elborító fájdalom fokozatosan eltompult. A megvetett ágyra dőlt, kezében a késsel egyensúlyozva. Óvatosan feljebb csusszant, fejét a hűvös selyempárnára hajtva.

A kés markolatán összezáródtak merev ujjai, a pengét szertartásos mozdulattal a mellkasára fektette. 


2012. január 25., szerda

Sziasztok!


Volt szerencsém a Twitter jóvoltából megismerkedni pár külföldi /főként amerikai/ írótársammal. Egyikük,  Chrystalyn Hope javasolta, hogy nem ártana angolra lefordíttatni a munkáimat. Úgyhogy a közeljövőben biztosan felkerül pár részlet angol nyelven is belőlük. Sajnos egy egész regény lefordíttatása túl költséges lenne, pedig határozottan jó ötlet.
Hamarosan újra jelentkezem.
Addig is minden jót!


Új külső

2012. január 7., szombat

Az új évkezdethez új külső dukál, ennek szellemében megújult a blogom is. Azt hiszem ráfért már egy alapos átalakítás. Íme a végeredmény. Vagy inkább csak a kezdet? Ki tudja? Remélem elnyeri a tetszéseteket.
Sziasztok!

Új év - új remények

2012. január 5., csütörtök

Üdv mindenkinek!

Elérkezett a 2012-es esztendő is. A világvége remélhetőleg érdeklődés hiányában elmarad.
A Sya-pályázat eredményéről egyelőre nem érkezett hír, szóval lehet reménykedni.
A novemberi írómaraton után még nem ébredt fel bennem az írás vágya, de amint belekezdek egy történetbe ti tudjátok meg először.
Legyen olyan az új évetek, amilyennek szeretnétek.
Csáó!

Nano nyertes

2011. december 1., csütörtök

Üdv!
Megcsináltam!!! Egy kétszeres Nano győztes áll előttetek, aki boldog és rettentően fáradt egyszerre.
A vadonatúj regényem címe: Éhség, amiből majd kaptok némi ízelítőt az átdolgozás után. Mellesleg a regénnyel egy pályázatra is benevezek. Kívánjatok szerencsét és még több szerencsét! Hamarosan visszatérek.

Nano: A tizedik nap

2011. november 10., csütörtök

Túl vagyunk a Nano első hetén, amikor is híven a tavalyi évhez jócskán lemaradtam a napi szószámmal. Sebaj szerencsére még elég nap van novemberben, amikor felzárkózhatok. Minden napnak azzal állok neki, hogy rengeteget fogok írni, de a legjobb napi teljesítményem valahol 1200 szó körül volt. De mint a lendkerekes autó a végére csak belendülök. Kívánjatok ihletet és kitartást! Majd jelentkezem. Sziasztok!

NaNoWriMo

2011. október 24., hétfő

Sziasztok!

Lassan itt a november és ezzel együtt indul az egy hónapos őrület, a National Writing Novel Month marathoni írópályázata. Még gyűjtöm az ötleteket azzal kapcsolatosan, milyen történetbe kezdjek. Az idő azonban egyre fogy. Remélem sikerül egy valamirevaló történetet kiötölni. Ha igen, közzéteszek belőle pár részletet.
Kívánjatok sok szerencsét és még több kitartást!
Üdv